Leírás

A tradicionális festészet kvalitásos mesterének, Csáki Róbertnek már korai alkotásait is jellegzetesen egyéni szín- és formavilág, az ecsetkezelés sajátos módja jellemzi. Szürrealisztikus képein keveredik egymással a valóság, az irracionalitás és a természetellenes, így hoz létre a művész festményein egy olyan különös világot, ahol bizarr, elmosódott és szellemszerű figurák töltik be a teret. Ezzel találkozhatunk Csáki Takarásban I. című művén is.

Festményének jobb alsó sarkában fekete, széles karimájú „kalapot” viselő „hölgyeket” látunk mintegy lassan vonulva egy fekete, gomolygó nyílás felé. A körülöttük lévő kavargó, örvénylő tér szürke, rózsaszín színfoltjai Csáki szürreális álomvilágának jellegzetes képét tárják elénk, egy olyan helyszínt, ahol a két apró termetű, tünékeny figura szellemalakként lebeg. Fölöttük mintha egy süveg formájú “kaput” látnánk, ahonnan fény árad, talán átjáró az álomvilág és a valóság dimenziója között. Nem tudjuk, hol járunk, a kép két oldalán látható formák (profilok?) takarásából lesünk be a valószerűtlen térbe.

Csáki Róbertet olyan intellektuális alkotóként ismerjük, aki vizuális álmait és képzeletbeli látomásait formálja képekké anélkül, hogy teljesen elszakadna a valóságos képi elemektől. Festményének különös figurái a szürreális álomvilág és a valóság mezsgyéje között mozognak, s e két világot csupán a közöttük utat nyitó dimenziókapu választja el egymástól. Ettől sejtelmesek és talányosak képei.

A Takarás I. hagyományos olajtechnikával készült, finoman kavargó, nyugtalan színfoltjai és áttetsző alakjai az alkotó bravúros ecsetkezeléséről árulkodnak.

Részletek